Erdőtarcsa

Erdőtarcsa, Szentmiklóssy-Kubinyi-kastély 2177 Erdőtarcsa, Petőfi Sándor u. 1.

Rövid épület-adatok:

Szentmiklóssy-Kubinyi-kastély védett műemlék.

Műemléki törzsszám: 5748

Azonosító adatok:
Helyszín megnevezése: Szentmiklóssy-Kubinyi-kastély MTA Alkotóháza
Cím: Erdőtarcsa, Petőfi Sándor u. 1. Helyrajzi szám(ok): 76 EOV földrajzi koordináták: N 47° 45,645′, E 19° 32,249′

Csabai Flóra okl. építészmérnök, vezető tervező, műemlékvédelmi szakmérnök,

Szatmáriné Mihucz Ildikó Márta műemlékvédelmi szakmérnök, örökségvédelmi szakértő,

Ludányi Gábor kőszobrász restaurátor művész, a restaurátor kamara restaurátor szakértője

Lőcsei József okl. vegyész, tárgy restaurátor, műemlékvédelmi szakmérnök

Építés történeti összefoglalás röviden

Az Erdőtarcsai Szentmiklóssy-Kubinyi kastély a XVIII. század második felében a gömöri Szentmiklóssycsalád számára főúri otthonnak épült.

A XIX század közepétől a Kubinyi család tulajdonába került, akik egészen 1945-ig birtokolták.

A kastély építését az 1700-as évek második felére teszik a szakemberek (1750 és 1770 közé), tervezője pedig valószínűleg az a Mayerhoffer András volt, aki Grassalkovich Antal gödöllői kastélyát is tervezte.

Mayerhoffer nagyszerű épületet alkotott, olyat, amelyik nem túl nagy mérete ellenére mégis több arcát tudja mutatni az érkezőnek. Ilyen különleges megoldás, hogy a kastély főbejárata mellett az emeleti nagyterem is közvetlen kertkapcsolattal rendelkezik. Ezt úgy oldották meg, hogy a kastély mögött feltöltötték a parkot és egy olyan támfalat alakítottak ki, amelyik mindkét oldalon túlnyúlik az épületen. Így lehetséges az, hogy a kastélyhoz érkezők először egy földszintes épületet látnak és csak, amikor a főbejárat elé kanyarodnak, akkor válik láthatóvá az épület földszintje. A támfal mindkét végét emeletes, nyolcszögletű pavilonnal -mintegy bástyákkal- zárták le. Tovább erősíti a várkastélyra utaló, romantikus hangulatot, hogy az emeleti nagyteremből egy kőhídon keresztül lehet kilépni a kertbe. Ez az ötletes megoldás, amellett, hogy felidézi azt a kort, amikor a várkastélyokat vizesárokkal vették körül, egyúttal természetes fénnyel látja el a földszint helységeit. A zömök, téglány alaprajzú épület főhomlokzatának háromtengelyes középrészét timpanon zárja le, benne Szentmiklóssy Antal és felesége, Uza Mária családi címereivel.

Az erdőtarcsai kastély utolsó lakója a Kubinyi család volt, majd a háború után a falu iskoláját
helyezték el az épületben.
Később a helyreállítását a Magyar Tudományos Akadémia vállalta magára, azzal a céllal,
hogy pihenő és alkotóházat alakít ki az épületben. A kastély helységeit és szobáit a felújítás
után korhű bútorokkal rendezték be. Földszintjéről szép falépcső vezet az emeletre, ahol az épület egykor legpompásabb helysége, a nagyterem található (figyelemre méltó a nagyterem
empire stílusú kályhája).

Az épületet körülvevő egykori parkból mára alig több mint három hektárnyi terület maradt meg, amely nyugodt környezetet biztosít az itt megszállóknak. „

Az idézetek az alábbi dokumentumokból származnak:

  • OMF Tudományos összefoglaló, 1985, Lászay Judit ld. 1.sz melléklet,

  • Kastélyépítészet.lap.hu,

Jelen Feladat ismertetése:

A megbízás a műemléki védettség alatt álló kastély együttes délnyugati kert felöli homlokzat kőelemeinek felújításához előírt restaurációs terv elkészítésére vonatkozik.

Az egyemeletes kastélykörüli lejtős terepet építésekor úgy alakították át, hogy mindkét szintje közvetlen kert kapcsolattal rendelkezzen. Ezért terméskőből egy emeletnyi magas súlytámfalat építettek az épület délnyugati falától kb. 3,50m-re. Így az emeleti nagyteremből a délnyugati felső kertbe egy széles, boltozott kőhídon kialakított teraszon át lehet közvetlenül kisétálni.

A teraszról levezető kőlépcső, a terasz kőmellvédje és a támfalon álló kő mellvédek, is egységesen kialakított eredeti kőszerkezetek. Ezekhez tartozik még a kétoldalon szimmetrikusan elhelyezkedő egy-egy kis pavilon épület korabeli kőlépcső szerkezete is.

A pavilonok összekötését is szolgálja a támfal mellvédjét hosszában kísérő „sétáló” fogadó terület, melyet később kőlap burkolattal alakítottak ki.

A mostani megbízás ezen leromlott terület kőszerkezeteinek restaurációs helyreállítására vonatkozik.

Resonator park

Kőrössy villa II. felújítás 2015

KŐRÖSSY VILLA II. ÜTEMŰ FELÚJÍTÁSA 2015-BEN Az első igényes felújítás a jelenleg is tulajdonos Resonator Kft. megrendelésére 1998/99-ben történt. Az oromzati dombormű és a stukkódíszek egy 1904-es fényképfelvétel alapján nyerték vissza száz évvel korábbi megjelenésüket a háború után eklektikusan helyreállított elemek visszabontásával. A villa különleges homlokzati megjelenésében Kőrössy szakított a történeti stílusok hagyományos, rideg díszítőelemeivel, és az akkori modern törekvések szellemében olyan növényi és figurális ornamentikát alkalmazott, amely gazdag szimbolikus utalásai mellett az ismerősség intimitásával hat.

Ilyen a napraforgó, a körte, a mák és a szőlő motívuma. A tekervényes indák között megbúvó maszkok a szecesszió kedvelt ornamensei. Az utcai, kiemelkedő szépségű homlokzat orommezőbe foglalt domborművén a Szobrászat, a Festészet és az Építészet allegorikus alakjai láthatók. A fasori villa modelljével ábrázolt építész és a három tarpajzsos művészcímer Kőrössy Albert Kálmánt öntudatos alkotóként állítja elénk. Különleges alkalom, amikor ugyanazon tulajdonos megbízásából egy építésznek módja van egy épülethez 16 év elteltével újból hozzányúlni, az azóta jelentkező hibákat kijavítani, a homlokzatot felfrissíteni, és a még hiányzó elemeket pótolva tovább emelni az épület színvonalát, ráadásul a környezet is vele egyidőben, azonos igényességgel fejleszthető. A villa felújításának második ütemére 2015-ben került sor.

 

Felfrissült és színesedett a homlokzat, bár a tervezés során sokkal bátrabb színhasználatra készültünk, végül a Tulajdonos a visszafogottan elegáns megoldást választotta. A nyílászárók színesek lettek, hogy így rajzolódjon ki különleges formájuk a tört fehér falból. Az ablakok kiegészültek az újragyártott ólombetétes üvegablakokkal, melyek egykor Róth Miksa műterméből kerültek ki. A díszüvegeket a korabeli fekete fehér fotók rajzolatának alapján Tatár Dóra és Ónodi Béla iparművészek tervezték, akik a szín- és anyaghasználatban figyelembe vették a már meglévő és Róth Miksa műhelyéből származó lépcsőtéri nagy ablak és belső ajtók díszítését.
A helyenként még hiányzó műkő betéteket pótolták, az időközben tönkrement gipszdíszeket újra
formázták, az oromzati stukkó plasztikáját finom díszítőfestéssel megerősítették, és az eső által leginkább igénybe vett felső permeket hidrofobizálták. A kő díszítőelemeket és a kőlépcsőket – tisztítás és
javítás után – korszerű kőjavító és impregnáló anyagokkal vonták be.
A finom javításokhoz tartozott, hogy a nyílászárókat mázolás előtt az asztalosmester átnézte és kiegészítette a meglévő minta alapján, valamint a korábban félresikerült bejárati ajtót újragyártotta a villa stílusához illeszkedőbb formában. A díszrácsokat a meglévő napraforgós minta alapján kiegészítve újragyártották. Végül a teraszok szigetelését, a lábazatot és a homlokzati falakat is korszerűbb anyagokkal helyreállították. 

A II. felújítás is Csabai Flóra építész tervei alapján történt, Németh Zsolt felelős kivitelező irányítása mellett.